A megújuló energia természetes forrásokból származó energia, amely nagyobb ütemben pótlódik, mint amennyire elfogyasztjuk. A napfény és a szél például ilyen, folyamatosan pótolódó források. A megújuló energiaforrások bőségesen rendelkezésre állnak, és mindenütt körülvesznek minket.
A fosszilis tüzelőanyagok – a szén, az olaj és a gáz – ezzel szemben nem megújuló erőforrások, amelyek kialakulása több százmillió évig tart. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés céljából káros üvegházhatású gázok, például szén-dioxid kibocsátását okozza.
A megújuló energiatermelés sokkal alacsonyabb kibocsátással jár, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. A fosszilis tüzelőanyagokról – amelyek jelenleg a kibocsátások oroszlánrészét teszik ki – a megújuló energiára való áttérés kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében.
A megújuló energiaforrások ma már a legtöbb országban olcsóbbak, és háromszor több munkahelyet teremtenek, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
Íme néhány gyakori megújuló energiaforrás:
NAPENERGIA
A napenergia a legbőségesebb energiaforrás, és még felhős időben is hasznosítható. A Föld körülbelül tízezerszer nagyobb sebességgel nyeli el a napenergiát, mint az emberiség energiafogyasztásának sebessége.
A napenergia-technológiák számos alkalmazáshoz képesek hőt, hűtést, természetes világítást, elektromos áramot és üzemanyagot biztosítani. A napenergia-technológiák a napfényt elektromos energiává alakítják fotovoltaikus panelek vagy a napsugárzást koncentráló tükrök segítségével.
Bár nem minden ország rendelkezik egyformán napenergiával, a közvetlen napenergia minden ország számára jelentős mértékben hozzájárulhat az energiamixhez.
A napelemek gyártási költségei drámaian zuhantak az elmúlt évtizedben, így nemcsak megfizethetőek, hanem gyakran a legolcsóbb áramformává is váltak. A napelemek élettartama körülbelül 30 év, és a gyártáshoz felhasznált anyag típusától függően különböző árnyalatokban kaphatók.
SZÉLENERGIA
A szélenergia a mozgó levegő mozgási energiáját hasznosítja nagy szélturbinák segítségével, amelyek szárazföldön (szárazföldön), tengeren vagy édesvízben (offshore) helyezkednek el. A szélenergiát évezredek óta használják, de a szárazföldi és tengeri szélenergia-technológiák az elmúlt években fejlődtek a termelt villamos energia maximalizálása érdekében – magasabb turbinákkal és nagyobb rotorátmérőkkel.
Bár az átlagos szélsebesség helyenként jelentősen eltér, a világ szélenergia-termelésének technikai potenciálja meghaladja a globális villamosenergia-termelést, és a világ legtöbb régiójában bőséges potenciál áll rendelkezésre a szélenergia jelentős mértékű hasznosításához.
A világ számos részén erős a szélsebesség, de a szélenergia előállítására alkalmas helyek néha távoliak. A tengeri szélenergia óriási potenciált kínál.
GEOTERMIKUS ENERGIA
A geotermikus energia a Föld belsejéből elérhető hőenergiát hasznosítja. A hőt a geotermikus rezervoárokból kutak vagy más eszközök segítségével nyerik ki.
A természetes módon kellően meleg és áteresztőképességű tározókat hidrotermális tározóknak nevezzük, míg a kellően meleg, de hidraulikus stimulációval feljavított tározókat fokozott geotermikus rendszereknek.
A felszínre kerülve különböző hőmérsékletű folyadékok használhatók villamos energia előállítására. A hidrotermális rezervoárokból történő villamosenergia-termelés technológiája kiforrott és megbízható, és több mint 100 éve működik.
VÍZERŐMŰ
A vízenergia a magasabbról alacsonyabbra mozgó víz energiáját hasznosítja. Ez víztározókból és folyókból is előállítható. A víztározós vízerőművek a víztározóban tárolt vizet használják, míg a folyóvízi vízerőművek a folyó rendelkezésre álló hozamából hasznosítják az energiát.
A víztározóknak gyakran több célra is van felhasználásuk – ivóvíz, öntözővíz, árvíz- és aszályvédelem, hajózási szolgáltatások, valamint energiaellátás.
A vízenergia jelenleg a legnagyobb megújuló energiaforrás az áramszektorban. Általában stabil csapadékmennyiségekre támaszkodik, és negatívan befolyásolhatják az éghajlat okozta aszályok vagy az ökoszisztémákban bekövetkező változások, amelyek hatással vannak a csapadékmennyiségekre.
A vízenergia előállításához szükséges infrastruktúra szintén kedvezőtlen hatással lehet az ökoszisztémákra. Emiatt sokan a kisüzemi vízerőműveket környezetbarátabb megoldásnak tartják, és különösen alkalmasnak a távoli településeken élő közösségek számára.
ÓCEÁN ENERGIA
Az óceánenergia olyan technológiákból származik, amelyek a tengervíz mozgási és termikus energiáját – például hullámokat vagy áramlatokat – használják fel villamos energia vagy hő előállítására.
Az óceánenergia-rendszerek még fejlesztésük korai szakaszában vannak, számos prototípus hullám- és árapály-áramlási eszközt vizsgálnak. Az óceánenergia elméleti potenciálja könnyen meghaladja a jelenlegi emberi energiaigényt.
BIOENERGIA
A bioenergiát különféle szerves anyagokból, úgynevezett biomasszából állítják elő, például fából, faszénből, trágyából és egyéb trágyákból hő- és villamosenergia-termeléshez, valamint mezőgazdasági növényekből folyékony bioüzemanyagok előállításához. A biomassza nagy részét vidéki területeken használják főzésre, világításra és helyiségek fűtésére, általában a fejlődő országok szegényebb lakossága.
A modern biomassza-rendszerek magukban foglalják a dedikált növényeket vagy fákat, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási maradványokat, valamint a különféle szerves hulladékáramokat.
A biomassza elégetésével előállított energia üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, de alacsonyabb szinten, mint a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, az olaj vagy a gáz elégetése. A bioenergiát azonban csak korlátozott mértékben szabad használni, tekintettel az erdők és a bioenergia-ültetvények nagymértékű növekedésével, valamint az ebből eredő erdőirtással és földhasználat-változással járó lehetséges negatív környezeti hatásokra.
Közzététel ideje: 2022. november 29.